Purim csak az egyik olyan ünnep, mely egy olyan eseményről emlékezik meg, amikor a zsidóság veszélyben volt és egy csoda mentette meg. Olyan sok hasonló csoda történt közösségekben és családokban, hogy a bibliai prototípus alapján ezeket is purimoknak nevezték el, melyben Purim szellemi üzenetét hangúlyozták, vagyis azt, hogy az Örökkévaló irányítja a zsidó nép sorsát. 

Családok intézményesítették sokszor a saját purimukat, mely arról emlékezett meg, hogy a család vagy a családfő életveszélyből menekült meg.  Sok közösség és család követte az egyetemes Purim fontos parancsolatát és azzal ünnepelte saját megmenekülés-történetét, hogy adományt osztott szét a szegények között, a nap folyamán nem végeztek munkát, hanem élvezetes tevékenységnek szentelték azt. A zsinagógában különleges zsoltárokat és imákat mondtak és amennyire lehetett a hagyományos purimi szokásokat követték.  

Sok ilyen purim leírása megtalálható azokban a különleges tekercsekben, melyek parodizálják Eszter Könyvét és az adott történelmi dátumok évfordulóján olvassák fel. Ezeknek a purimoknak és történetüknek nem mindegyike pontos történelmileg, mivel sok közülük a felejtés homályába veszett azzal, hogy közösségek szétszéledtek, családok szétszóródtak.  Az, hogy ezeket a különleges purimokat nem Purim egyetemes napján tartották azért lehet, mert a rabbik azt mondták, hogy ne „keverjük az örömöt az örömmel” . 

Ezeknek a purimoknak a neve általában a földrajzi hely, ahol a csoda történt, vagy valami olyan kifejezés, mely azonosítja. Az előbbire példa a Kairói Purim vagy a Saragossa Purim, a másodikra a Banditák Purimja, a Szilvalekvár Purim, Földrengés Purim vagy a Keresztények Purimja. Legalább 100 ilyen purim lehetett.